Ramtha Istenről.

Szeretett testvéreim, sokan közületek azt tanították az idők során, hogy az Istennek nevezett lényeg baljós, félelmetes, ítélkező természetű. De Isten valójában egyik sem ilyen. Az ítélkező, megfélemlítő és büntető Isten soha nem létezett, csak az emberek szívében és elméjében. Az ember maga teremtett egy olyan Istent, aki egyeseket elítél, másokat pedig felmagasztal. Ez az Isten az ember Istene, az ember és az ő akaratának teremtménye.

Az Isten, akit ismerek, akit szeretek, aki a belőlem áradó erő és az ország, ami vagyok, a mindent átfogó és teljesen nem ítélkező szeretet Istene. Ő semmi más, és mégis minden más is. Isten nagyobb szeretettel szeret téged, mint amekkorát valaha is mértél, mert Ő az élet, ami vagy, a talaj, amelyen jársz, a levegő, amit belélegzel. Ő a bőröd színe, a szemed ragyogása, az érintésed lágysága. Ő te vagy minden pillanatban, minden gondolatodban, minden tettedben, amit elkövetsz, még a lelked árnyékában is.

Isten egy teljesen megelevenedő erő, amely minden. Ő a szél a víz felett, a levelek forgása, a rózsa egyszerűsége, mély színében és árnyalatában. Isten a szerelmesek ölelésében, a gyermekek nevetésében, és a mézszínű haj csillogásában. Ő a reggel felkelő nap, az éjszaka csillogó csillaga, a hold, amint az éjféli égbolton utazik. Isten a csodálatos rovar, a szelíd madár röptében, a visszataszító, csúnya féreg. Isten mozgás és szín, hang és fény. Isten a szenvedély. Isten a szeretet. Isten az öröm. Isten a szomorúság. Az, ami van, minden, ami van, az, amit ti Atya Istennek neveztek, minden ÉLET Egészségének és mindannak a Szeretőjének, ami Ő.

Isten nem egy egyén, aki egy trón tetején ülve ítélkezik minden élet felett. Isten az az ÉLET teljessége - minden lüktető pillanat. Ő mindannak az örökkévalósága és végtelensége, ami van.